Ámítsuk magunkat egy győzelem lehetőségével!

Reális kapaszkodó ugyanis nem nagyon van a meccs előtt, de azért mindig ott motoszkál egy kis hátha. Valahogyan csak rádöbben a csapat, hogy nyerni is lehetne néha. De most komolyan, nem dadogó, inkább sajgó seggberúgás kell már itt mindenkinek (ennek érdekében Lotito muaj thait tanul), még 1-2 elmaradt győzelem, és nyakunkon a kiesőzóna.

Jó lenne hazai győzelemmel búcsúzni az Olimpicótól, ebben a naptári évben utoljára játszunk otthon. Ez az egyik dolog, kicsit lehűteni a szurkolók kedélyeit (persze egy fecske…), és kapaszkodni, mert ez a csapat a tűzzel játszik. Illetve inkább az ellenfél játszik velünk. Pedig Petkovic mindig elmondja, hogy csak több figyelem, fegyelem (kegyelem!!!), önbizalom kell, alkalomadtán szerencse, mert az edzéseken oda van téve a munka, a meccseken nekünk van több helyzetünk, csak az eredményt nem sikerül megfogni.

Petkovic szavai falra hányt borsóként hatnak, ettől függetlenül tényleg nem lenne rossz, ha nem nyeretlen sorozattal zárnánk le ezt a kapcsolatot. De a motor üresben, így nem sokat ér, ha valaki időnként rábotlik a gázra, mert közben tán még a kézifék is be van akasztva, biztos ami biztos alapon, szóval veszendőben a megmaradt egység is, már Hernanes is neten üzenget, ez a társaság már sokfelé tart, csak nem éppen előre.

A statisztikáinkkal idén nehéz lesz kibékülnöm, 15-ből négyet nyerni, hm, ez éppen eggyel több, mint aktuális ellenfelünk, a már kiesőhelyen vitézkedő Livorno egyenlege.

Paulinho of AS Livorno Calcio celebrates after scoring a goal during the Serie A match between AS Livorno and AC Milan at Stadio Armando Picchi on December 7, 2013 in Livorno, Italy.Apropó vitézkedés. Náluk Paulinho azért csak összekapirgált 6 gólt, Greco és Schiattarella pedig 3-3 gólpasszt rakott a közösbe. Nálunk ezek a számok valahogy nem akarnak sokasodni, Candreva 4 gól, ugyanő és Onazi 2-2 gólpassz a bajnokikon, szegényes mérleg, gyatra támadójáték. Támadó?! Játék?! Ez még külön külön is furán hangzik ezekben a hetekben, egyben pedig szinte már nem is létező fogalom.

Akkor mi a teendő? Idegenben nem túl veretes ez a had, de azért ideológiai alapokon jönnek rangadózni. Jó az ilyen, meg minden, de igazából haza kéne őket vágni, hadd rúgjunk mi is beléjük, ha úgyis kiesni készülnek. Mert készülnek, de épp az ilyenek ellen szoktunk perecelni (idén úgy másoktól is). Pár hete legalább még otthon a legjobbak közé tartoztunk, de mára már ott is középmezőnyt ér a teljesítményünk, de ahogy az elején mondtam, hátha. Hátha valahogyan sikerül. Egyszer, legalább. Idegenben mindenesetre a góllövés se nagyon megy nekik, szóval saját erősségeink híján bízzunk az ellen gyengeségeiben – szánalmas hozzáállás, de ha csak ez marad…