Kezdetnek jó

HúzásCiro Ferrara botladozó angollal vezette fel régi emlékeit, és indult is a sorsolás. Vártuk, hogy mi lesz. Kicsit jó is, meg nem is.

Persze minden, az egész tavaszunk attól függ, hogy honnan nézzük. A Ludogorec indulásnak biztosan kellemetlen, szívós csapat lesz, de a sorsolás ezen részének még örülhetünk. A továbbinak már kevésbé.

A csoportmeccseik:
PSV-Ludogorec 0-2
Ludogorec-Dinamo Zagreb 3-0
Csernomorec Ogyessza-Ludogorec 0-1
Ludogorec-Csernomorec Ogyessza 1-1
Ludogorec-PSV 2-0
Dinamo Zagreb-Ludogorec 1-2

Csoportjuk végeredménye

UntitledKapásból tudjuk le annyival, hogy ugyan hoztak meglepő eredményeket, de ha komolyabb EL-tavaszt akarunk (akarunk?), ütni kell őket.

Reálisan viszont nehéz értékelni ezt a csoportot. Gondoljunk csak bele, mi a bajnokságban gond nélkül képesek voltunk elhasalni bárki ellen, a csoportunkat meg már 5 meccs után megoldottuk. Azt akarom ezzel mondani, hogy az eredmények bizony ellenfélfüggőek.

BezjakBezjak 5 meccsen 4 góllal zárta a csoportot

Az idei U12-es PSV nem nagy szám, játékerejük már a holland bajnokságba sem elég (az se okozzon álmatlan éjszakákat nekünk, hogy épp most verték meg 5-1-re az eddig otthon még veretlen Utrechtet), a Csernomorec viszont amolyan tipikus ukrán, bár az átlagnál egy kicsit kevesebb lőtt góllal – és kevesebb kapottal –, szóval egy kifejezetten nehezen fogható banda, ukránéknál a Sahtar utáni összefonódott négyes egyik tagja, a zágrábiakról pedig a vérmérsékletükön kívül nincs is miről szót ejteni. A bolgárokat illetően ez egyáltalán nem leminősítés, sőt, a csoportelsőségük ilyen statisztikákkal mindenképpen jól mutat.

QuixadáQuixadá. Ő sem a bolgár vonalat képviseli

A Ludogorec egyébként hazája bajnokságában az élen áll, a nemzetközi porondon pedig a sikerük letéteményese az edzőjük által is emlegetett elszántságuk mellett az, hogy keretükben jó arányban vegyítik a hazai játékosokat egy nem is kicsi brazil különítménnyel (persze azért akad még többek között francia, spanyol, finn, portugál, szlovén légiósuk is). Nekünk ez lesz a 3. alkalom, hogy bolgár harcba keveredünk, Bulgáriának pedig az első, hogy csapatot ad az egyenes kieséses részbe.

A Lazio vezetősége előtt van egy komoly feladat. Januárban leülni az új edzővel, egyeztetni az elképzeléseket, kiket akar, nem akar, mik a célok a bajnokságban, EL-ben, kupában, aztán aszerint cselekedni.

Azért kell most különösen megfontoltnak lenni, mert úgy állunk, ahogy. Az egyenes kieséses szakasz eleje a lehetőségekhez képest remekül alakult. De a továbbiakban már igencsak komoly párharcok vannak kilátásban. Ha behúzzuk a bolgárok ellenit, a nyolcaddöntőben a Dinamo-Valencia továbbjutóját kapjuk. Még egy szívós ukrán vagy egy nosztalgiarangadó visszavágója 2000-ből?

Egy biztos, a jelenlegi formánkkal nem sokra visszük. Az elmúlt évekkel ellentétben most van itt leginkább az alkalom arra, hogy lemondjunk valamiről – alaphelyzetben, vagyis jelen körülmények mentén. Mindhárom frontról értelmetlen álmodni, ez alapigazság, de még kettőről is ugyanezt lehet elmondani. Még mindig tartom, hogy a bajnokságban sem úszott el minden, az 5. hely 8 pontra tőlünk, ehhez egy szívós csapat kell, ami nem érdekelt egy kupában sem, egy jól megoldott januárral megtoldva (utóbbi mondjuk épp nem a mi jellemzőnk, de hátha), ugyanakkor persze az sem árt, ha Thohir pénzcsapjai a nem megfelelő játékosok irányába ontják majd a zsetont ugyanebben az időszakban (ha Tarét lepasszolnánk nekik, komolyabb vétel nélkül elszórakozná a januárjukat, na jó, valójában nem, mert több pénzzel a zsebében ő sem szöszmötölne annyit), vagy a Fiorentina akár a Juve testén átgyalogolva gondolja komolyan a nemzetközi porondot.

Vagy feküdjünk rá az EL-re, hogy – a mezőnyt elnézve – kiessünk valamikor. Mert kiesnénk, a Lazio ugyanis nem olyan erős, hogy kedvező sorsolás nélkül is végigvigyen egy ilyen kört. Ahhoz januárban költenünk kell (erről majd később posztolunk).

Legkönnyebb út a kupán keresztül vezet, de a címvédéshez sem ilyen védekezés és támadójáték kell.

A lényeg most annyi, hogy nem most kell dönteni. A február végén induló szakasz előtt látni fogjuk, hogy mik lehetnek az esélyeink (a másik ágon addigra a Dinamo is belefáradhat a téli pihenésbe, és a Valencia is magához térhet). Annak nem sok értelmét látom, hogy ha már van meccsünk a 32 között, akkor csak úgy nézzük meg, mi a helyzet. Ha akarjuk a továbbjutást, akkor azt akarjuk a következő körben is, oda koncentrálva az erőinket. Ha pedig mellékágra tesszük az EL-t, akkor már a bolgárok ellen is tartalékosan álljunk ki, egyszerű.