Bizony, újra múltat idézünk, hogy a stilisztika is elszomorodjon egy kicsit. 2009. október elsején is Bulgáriába kellett utaznia a csapatnak, El-meccset játszani – igaz, még a csoportkörben. Akkor a biztosan ismertebb, de mai ellenfelünknél még biztosabban gyengébb Levszki Szófia várt minket. Mi lett a vége? Sok évvel ezelőtti posztunkat elevenítjük fel, egy lelkesebb és pocsékul író Estivel.
2014. február hónap bejegyzései
Megint egy kieső, hess innen!
A Sassuolo jön, a sereghajtó. De csak félig foglalkozom velük, van itt más is.
Tovább a folytatáshoz
Nyit a nemzetközi hadszíntér. Vajon milyen hosszú lesz számunkra?
A tavalyi menetelésünk szép volt, jó volt, de egyelőre lövésem sincs, azt idén is teljesíthetjük-e, esetleg képesek leszünk meg is fejelni, vagy netalán a közelébe sem jutunk. Bizonyos szempontból szinte bármelyik opcióra van esély, akár végső esélyesként is emlegetnek minket – de én ebben nem látok realitást, és nem azért, mert Conte zebrái otthon készülnek lelegelni a döntőre kihajtó friss torinói
leplet füvet.
Hát igen. Azaz nem
Vének tanácsa
4 név, akik nélkül a jelenlegi Lazio – minden fiatalítási kedv és annak sikere ellenére – elképzelhetelen: Biava, Dias, Mauri és Klose. Előbbi két játékossal a Lazio védelme az alapjaiból született újjá, Mauri visszatérésével az olyan gyakran jelentkező fantáziahiányt lehet orvosolni, Klose pedig Klose. Ha éppen szar formában is van, leköt egyszerre 2 védőt, pszichikailag terrorizálja a hátvédeket a jelenléte, és önmagában ez utat nyit a támadások sikerességéhez.

Ő sajnos nem tud segíteni
Pár hónappal ezelőtt Dias a védő-rangsor legvégére került, még Novaretti is megelőzte, biztosnak látszott a januári távozása. Jött Reja, az eredmény magáért beszél. Biava esetében már-már válogatott behívót emlegetnek – nem véletlenül. Az viszont tény, hogy Beppe ’77-es, Klose ’78-as, Dias ’79-es, Mauri pedig kereken ’80-as. Arról már beszéltünk korábban a Facebookon is, hogy a kor egyáltalán nem minden, pláne a Serie A-ban. Maldini és Costacurta 41-41 évesek voltak, mikor visszavonultak, Zanetti 40 éves elmúlt, és csak most kezdi elveszíteni sokak bizalmát, de a 38 éves Yepes vagy a 37 éves Legrottaglie testvér éppenséggel nem lóg ki a csapatából, és akkor még nem is említettük a Whoscored statisztikái szerint az idény eddigi legjobb védőjét, Lucarellit, aki pontosan 3 hónappal fiatalabb Biavánál. Önmagában a kor nem mérce. Tovább a folytatáshoz
Egymásra vicsorogva
Miért volt pozitív a januári mercato?
Sokáig gondolkoztunk rajta, hogyan tudnánk egyszerűen és értelmesen megfogalmazni a mögöttünk hagyott mercatót, de végül rátaláltunk az alábbi cikkre, a remek – és remélem általatok is gyakran felkeresett – Laziolanden. Nagyjából 75-80 százalékban egyetértek a levont következtetésekkel.
Múlt hétvégén lezárult a téli átigazolási időszak, és mint az elmúlt 2-3 alkalommal, a Lazio-szurkolók nagy része most is csalódottan vette tudomásul a klub passzivitását. A menedzsment nem erősítette meg a csapatot, mi több, sokkal inkább a gazdasági megfelelésre koncentrált, mint a játékospolitikaira. Habár ez az egy nagy általánosságban változatlan tényező. Csak Postiga és Kakuta érkezett, mindketten kölcsönben, vásárlási opcióval. A klubot elhagyta Floccari, Sculli és Hernanes. Anélkül, hogy védeni akarnám a klub vezetőségét, vagy megmagyarázni a bizonyítványt egy negatív előjelű mercato után, hadd mondjam el, miért gondolom mégis azt, hogy a fenti eseményeknek lehet pozitív végkifejlete is.
Chievo-Lazio, tiszta fejjel. Naná, hogy máshogy?!
Persze nem könnyű, talán még túl friss a piac okozta ismételt csalódás, de menni kell tovább, nincs idő szöszmötölni. Szurkolóként ki-ki a saját természete szerint éli meg az újabb arculcsapást, de nyilván a játékosokon is átfut ilyenkor ez-az. Többek között magamat sem értem, mi ütött a piac utolsó napján, hogy jobbnál jobb nevekben reménykedtem, de aztán a helyemre kerültem. Letargia, kudarc, csalódás, düh, netán közöny? Érzelmekkel vegyítve állunk most, netán már érzelmek nélkül? Felmértük a helyzetet, lehiggadtunk, elfogadtuk, ami van? Így utólag belegondolva semmi okunk a bánkódásra, hisz tudhattuk, hogy mi lesz, csak a szokásosat kaptuk. Tehetünk mást? Lenyeljük a békát.