Előre mutató jelek

Prediksi-Hellas-Verona-vs-Lazio-31-Oktober-2014

Persze néznünk kell hátrafelé is, ne is menjünk nagyon messzire, kezdjük a Veronával. Mintha most lett volna, hogy a kicsik ellen is döcögő Milan lesimázta őket, de nem tértek túlzottan magukhoz, hisz a Napoli egy oda-vissza párharcra is túlzott különbséggel gyalulta le őket (hogy aztán a nápolyiak az Atalanta ellen érdemeljenek Benny Hill-zenét), mi tehát egy padlón lévő együttes ellen készülhettünk, ami egyrészt jó dolog, másrészt veszélyes. De mostanában ilyen fura (és mégsem) eredményeket hoz a szezon. Ezt a meccs végére mi is tanusíthattuk.

Várható volt, hogy előbb-utóbb a Hellas is felszívja magát, és kilábal a verésekből. Ez mondjuk ma nem történt meg, hisz nem mutatták azokat a jeleket, amelyek miatt összecsinálhatná magát egy Lazio-szintű csapat, mégis pontot szereztek.

4634b85435aeaf3f4f106b751581d60d-08139-e4fabacd4c3ebdd847728d82b153dcc4

Az izlandi ma is csapata legjobbja volt. Jó ütemben fejlődik, mindezt akár nálunk is tehetné. Mellékesen azt tudja valaki, a Hellas miért reklámozza betűkihagyással a kielégülést?

Mivel nagyjából mindkét csapat ugyanabban a hadrendben, de nem ugyanazzal a stílussal játszik, a labdabiztos középpályás sorunk, és a már-már klasszisokkal jobb szélsőink miatt uraltuk a meccset, még emberhátrányban is mi kezdeményeztünk, nem is látszott különösebben, hogy megfogyatkoztunk. Talán csak annyiban – teljesen érthető módon –, hogy lassabban próbáltunk átmenni az ellenfél védvonalain, mert jobban járunk akkor, amikor passzokkal hozzuk fel a labdát (így viszont várni kell, míg felérnek a társak), mint amikor odadobjuk Candrevának, aki mondjuk beadja, vagy felíveljük.

statA jobb oldal a miénk. Ezt úgy nézzük, hogy az utolsó 25 percre kevesebben maradtunk.

Anderson alig 10 perccel a kiállítás előtt jött a pályára, és az első megmozdulásai nem voltak valami fényesek. Aztán viszont mintha megnyugodott volna a srác, mozgásával (már az emberhátrányos percekről beszélek) ő próbálta meg összekötni a vonalakat, labda nélkül sokat húzott középre a csatár mögé, odalépett a középpályásokhoz elkérni-továbbtenni a labdát, majd ment vissza balra, széthúzni az ellent. Ezekben a percekben látszott, hogy van esze a játékhoz. Sőt, az is látszott, hogy ha a védelem mögött van terület, akkor álló helyzetből indulva is el tudta vinni az embere mellet, a szélen meghúzva is tudott bonyodalmat okozni.

Ebből a szempontból, az én elképzeléseim szerint, mindenképpen érdemes lenne őt máshogyan is használni. Elővenni a 4-2-3-1-et, amiben azt a hármast Keitával, Andersonnal és Candrevával kellene feltölteni (olykor persze Lulic is menne), Mauri pedig lehetne az, aki beszáll, ha ő kell. Szóval ennek az alapja az lenne, hogy igazi playmaker nélkül, labdaügyes, gyors és agilis trióval lehetne bontani az ellenfelet, ez a három játékosunk folyamatos helycserével meglepetést vinne a játékunkba. Fazonszabásznak pedig Biglia jó hátrébbról, de jobb napjain erre Parolo is segíthetne.

Már csak azért is megnéznék egy ilyen váltást, mert előbb-utóbb ezt a felállásunkat is kiismerik majd, és ehhez nem is kell különösebb ész. Nincs ebben semmi borzasztó, egyszerűen elébe kell menni a dolgoknak, nem megvárni, amíg lépéskényszerbe kerülünk.

Ami a mostani játékunk egyik alapköve, az a széljátékot használó támadásvezetés. Olyan jobb oldallal, mint a Cavanda-Candreva duó, ez persze adja is magát. Ami általánosan megfigyelhető, ha Cavanda labdát kap, nagy valószínűséggel nem kezd egyedül parádéba, inkább keresi – akár egy biztonsági passzal is – Candrevát. Neki ő az első számú „célpontja”, ez itt egy betonbiztos edzői utasításnak tűnik a monitor elől nézve.

1.1

Ezen a képen egy olyan akció bontakozott ki, amelyben de Vrij hozta át a felezőn a labdát (ő van bekarikázva a jobb felső sarokban), és tette azt jobbra, ott egy karikában a Cav-Cand páros, eközben pedig középen már ment a helyezkedés. Az akcióból nem lett semmi, de jól látszik belőle egy egyszerű elképzelés.

3.1A félidő végéhez közeledve aztán valami hasonlóból már gól is lett, Candreva beadását Moras elügyetlendkedte, Lulic pedig érkezett. A bosnyák szemfülességét jelöli, hogy a beadás pillanatában előtte még 3 védő helyezkedett, mégis ő ért oda a kapu elé.

7

Piolinál a maga nemes egyszerűségében működik a 4-3-3.

Az itt látható két képen balra előbb azt látjuk, hogy eszünkben sincs az egész pályás letámadás, de ez csak úgy mellékes, hisz nem is ez a fegyverünk, ill. azt, hogyan tartjuk védekezésben az alakzatot (a kezdőkörig Onazi lépett fel, a letámadása miatt került a labdát birtokló védőhöz a játékszer), majd jobbra egy Marchetti-kirúgás utáni helyezkedés figyelhető meg (itt már balról jobbra támadunk). Az egészről általában, és az itt elkapott pillanatok alapján is elmondható 1-2 dolog. Először is, kirúgásoknál sem szűkítjük a területet, nem tolódunk minden játékossal arra a területre, ahová a labda érkezni fog, mint ahogyan teszi azt sok más csapat Európában (ez az olaszoknál kevésbé jellemző). Biglia magára ölti Ledesma szerepét, de hozzátesz ahhoz, mert támadásban is többet merészkedik fel, mindent egybevetve pedig remekül játszik. A mellette szereplő két belső középpályás támadásban több feladatot kap – itt emlékezzünk vissza Parolo góljaira, és arra, hogy milyen gyakran érkezik kapu elé. Pioli 4-3-3-ja egy kezdeményezőbb, támadóbb szellemű elképzelést mutat, emlékezzünk csak, Reja alatt ez a felállás sokszor volt egy kőkemény, 4-3-3-nak csúfolt 4-5-1. Nekem Piolié jobban tetszik.

6.1

Erről a meccsről vett helyezkedés. Mi vagyunk a narancs, ami középen sűrű, de a széleken is támadóbb, mint Reja alatt, eléggé fel vannak tolva a sorok. Ezzel uraltuk a meccset.

A végén még jöjjön néhány szó a meccsről. Az mindenképpen örömteli dolog, hogy emberhátrányba kerülve, a bekapott gól után is mi próbáltuk uralni a meccset, ami össze is jött. A csapat mentálisan rendben van, ezt pl. mi sem mutatja jobban, mint az, hogy nem teltek el hosszú percek a kiállítás és aközött, amíg rájöttünk, hogy lehet itt tovább is játszani. Az elmúlt hetek eredményei éreztetik hatásukat. Persze kellett mindehhez egy megfelelő ellenfél is, de ne vegyük el a csapat érdemeit. Mert azok megvannak, és azok a közvetlen élmezőny mögé lövik be a helyünket. Jelenleg mindenképp, hiába sűrű a mezőny.

  • Nagyon jó elemzés, gratula!
    Nekem az volt leginkább megdöbbentő, hogy emberhátrányban, idegenben 1-1-nél is a vége felé már bevállalt Pioli helyenként háromnegyedpályás letámadást, ami ráadásul egész jól működött. Ha végül nyerni nem is sikerült, de jól mutatja az ambíciókat…

    • SSLaci69

      Kösz!
      Igen, mindenki jól mérte fel a Hellas elleni lehetőségeket, és a közelmúlt nyújtotta lökéssel ment tovább a csapat. Elvégre a dobogóért mentünk.
      A Cagliari elleni azért nehezebb lesz.

  • lazioforever

    Jó bejegyzés lett, mindennel egyetértek, amit leírtál. Hasonlóan látjuk a dolgokat. 🙂

    Én személy szerint elégedett vagyok azzal, amit a csapat az idei évben a pályán mutat, jó látni, hogy Pioli – annak ellenére, hogy olasz edző – nem a “védekezzünk, és majd csak találunk egy gólt” stílus képviselője. Mondhatni, Reja ellentéte.
    No nem, mintha ne lenne helyén a védelmünk, sőt, Cavanda reaktiválása nagy húzás, már-már nem hiányzik a Basta-Konko páros. Középen pedig Ciani az, akivel valami történhetett. Az utóbbi meccseket jó játékkal hozta le. Csak így tovább.

  • Pingback: max()

  • Pingback: Alberto()

  • Pingback: Troy()

  • Pingback: ronnie()

  • Pingback: Neil()

  • Pingback: lynn()

  • Pingback: Gerald()

  • Pingback: Leslie()

  • Pingback: jessie()

  • Pingback: sergio()

  • Pingback: Gabriel()

  • Pingback: randy()

  • Pingback: Alan()

  • Pingback: michael()

  • Pingback: johnnie()

  • Pingback: james()

  • Pingback: warren()

  • Pingback: Dan()

  • Pingback: James()

  • Pingback: roberto()

  • Pingback: karl()

  • Pingback: ian()

  • Pingback: Robert()

  • Pingback: Sergio()

  • Pingback: kent()

  • Pingback: Arturo()

  • Pingback: andrew()

  • Pingback: nicholas()

  • Pingback: Mathew()

  • Pingback: byron()

  • Pingback: Roberto()

  • Pingback: Allen()

  • Pingback: Angelo()

  • Pingback: Willard()

  • Pingback: Clinton()

  • Pingback: Marshall()

  • Pingback: Guy()