Így látják a szomszédból

Legutóbb egy Inter, ezúttal pedig a másik milánói csapat szurkolója, Vajgely Pál, alias Pálka mondja el a véleményét a csapatunkról és arról, hogy milyen a kapcsolat a Milan és a Lazio között.

A Milan és Lazio szurkolók nem igazán nevezhetők barátoknak Olaszországban. Te, mint Milan szurkoló hogy viszonyulsz a Laziohoz, mi a véleményed a klubról?

Az első emlékem a Lazióról, hogy évekig nem kellett izgulnom az egymás elleni meccsektől, mert rendre sikerült nyerni. Komolyabbra fordítva, semmi „ilyen jellegű” problémám nincs a klubbal, azt viszont kiváltképp sajnálom, hogy nem jött legalább egy BL-csoportkör a csapatnak. Oké, Lotitóra sok mindent lehet mondani, de csak ha egy picivel többet invesztált volna a csapatba (és itt nem feltétlen az összegekre gondolok, hanem inkább egy-két probléma kezelésére), akkor lehet, hogy jóval többet hozott volna ki magából a Lazio az elmúlt években, mint amit sikerült – mindezek mellett is becsületes, ahogyan évről-évre egy korrekt kis csapat összejön. Valószínű tényleg rosszul lehet bekötve valami, mert a lehetőség kapujából valahogy szinte mindig megfordulnak, vagy más irányt vesznek azok, akik igazán a kiteljesedést jelenthetnék. Ugyanakkor Tare abszolút egy pozitív meglepetés számomra.

 

Az elmúlt években a Lazio szinte mindig az Inter és a Milan előtt végzett, sőt volt, hogy a Napolit is megelőztük. Az nyilvánvaló, hogy a költségvetésünk szerényebb, mint a fent említett csapatoké. Szerinted mi lehet a Lazio titka? Meddig lehet relatív olcsó igazolásokkal, alacsony fizetésekkel az élmezőnyben maradni?

Egyrészt azért ne feledkezzünk meg arról, hogy a calcióban sokáig nem tört be a keleti pénz, sajnos ez már nincs így. Lehet azt mondani, hogy többet költött a Milan, vagy az Inter, mint a Lazio, de ha azt nézzük, hogy mondjuk a két milánói hova igyekszik, ahhoz képest jóformán bagatellnek számítottak azok a pénzek is. Mindezzel oda akartam kifutni, hogy a Lazio ezzel a többnyire higgadt, megfontolt szakmai munkával élni tudott az eséllyel, amit az kínált, hogy nem gyűrűzött be ez az elszabadult piac, ami mondjuk főképp Angliára jellemző, vagy az európai topklubokra. Nem elismerve mindezzel együtt azt a melót és energiát, amit Lotito és Tare beletesz, de mivel sajnos úgy áll a dolog, hogy mondjuk 5 év múlva tíz millió alatt maximum ingyen lehet majd igazolni, ez alapvetően megváltoztathatja a Lazio koncepcióját is. A mostani felállással egyébként nem látom, hogy miért ne lehetne ott a Lazio a top 5-6-ban, de ezzel, hogy a Serie A-ban is elkezdtek feltűnni a kínai és egyéb külföldi pénzek, nagyon más lehet a helyzet. Egyébként az mindenképpen üdvözítő, hogy a Lazio talán az átlagnál nagyobb arányban fordult a fiatalok felé, ebben lehet még kraft a jövőt tekintve.

 

Ha már jó szereplésnél tartunk, mi kellene ahhoz, hogy végre valahára szintet tudjunk lépni? Évek óta ott vagyunk az élmezőnyben, de a BL indulás csak nem akar összejönni, és sehogy sem tudunk kilépni a saját árnyékunkból. Igaz lenne, hogy több pénz=jobb foci?

Ahogy írtam is, nem feltétlenül több pénz, hanem inkább egy picivel több befektetés. Persze, lehet ezt másképp értelmezni, de ahhoz, hogy tényleg áttörés legyen, pont annak az egy-két kulcsembernek megtartása, vagy melléjük való erősítés kellene, ami általában elmaradt, például a BL-play-off esetében is. A szakmai munka most Inzaghi kezében nem tűnik rossznak, de Piolival is ugyanez volt – ők viszont nem akkora edzők, hogy évek elteltével is ugyanúgy tudjanak teljesíteni egy állománnyal. Nem feltétlen gazdaságilag kell robbantania a Laziónak, ha egyben tudnák tartani az értékeket, és izmosabb lenne a pad, az már nagyon sokat jelenthet.

Milyen posztokon érzed erősnek a mostani keretünket, és hova igazolnál játékost?

A támadórészleg abszolút rendben van, és nagyobb gond a középpályával sincs, persze Biglia esetleges távoztával mindjárt más a helyzet. A védelmet, és annak is a szélét érzem problémásnak, meg de Vrij mellett ugyan voltak fellángolások, de a többieket is kevésnek érzem arra, hogy egy szezont lehozzanak komolyabb hullámvölggyel, márpedig ahhoz, hogy tényleg a BL-ről lehessen beszélgetni, erre mindenképpen szükség lesz. Ha van rá lehetőség, akkor egy back-up csatár mellett egy szélső védőt és egy középső hátvédet mindenképp hoznék – viszont ha valamiben jó a Lazio, akkor az a kifele menő játékosok egészen jó áron való elpasszolása, szóval a befolyt lóvét még meg lehet forgatni.

 

Van olyan Lazio játékos, akit szívesen látnál az Milan kezdőjében?

De Vrij és Milinkovic Savic mindenképp betuszkolható lenne a kezdőbe, és még talán Keita – tekintettel arra, hogy szélsőkből nem állunk jól.

Nagyon jól igazoltok idén, szinte minden poszton komolyan erősödtök. Hova várod a jövő évi Milant a bajnokságban?

Nyilvánvalóan optimista most mindenki, de én várnék pár fordulót a konkrét célokkal. Az persze könnyebbség, hogy a BL-selejtezőhöz elég a negyedik hely is, és talán ezt is lehet kitűzni magunk elé. A kínai tulajcsoport az eddigi mozgásokból ítélve nem az a türelmes fajta, de persze amikor ekkora beruházás történik, valahol érthető is. Annak azért örülök, hogy többségében az olasz futballban otthonosan mozgó emberek kerültek a kulcspozíciókba, még ha Fassonéval kapcsolatban azért vannak is fenntartások, de egyelőre a maga dolgát jól végzi, a többiről úgyis a pályán látottak alapján fogunk ítéletet mondani. Azt mondom, a Milan legnagyobb ellensége a következő szezonban a saját szurkolói lesznek, bármennyire is furán hangzik ez mindezek után. Azt kell valahogy majd kivívni, hogy legyen elég türelem mindenkiben, és ne söpörje el az első hullám Montellát. Természetesen az ő felelőssége is megvan ebben a projektben, és ez is lesz a legnagyobb kihívás: a Milan hogyan fogja kezelni a tapintható nyomást és feszültséget, ami a csapatra helyeződik már a szezonkezdet előtt. Ott egy Európa Liga, amiből ha igazán profitálni akarsz, akkor el kell jutnod a döntőig (sőt, meg kell nyerned), és van egy felkészülés, ami jóval hamarabb kezdődik egy teljesen átformálódó kerettel. Nagyon sok összetevős lesz az ősz, amiben a rajtnak is óriási szerepe lesz, ha az első három körből mondjuk nem lenne győzelmünk, az akár az egész szezont boríthatja. Úgy látom, ha sikerül türelmesnek lennünk, és a csapatot sem nyírja ki a közönség és a sajtó mondjuk október-november közepére, akkor egy dobogó is meglehet ebből, de ehhez az kell, hogy az igazolások nagy arányban beváljanak, a jelenlegi érkezőkből leginkább Kessiétől tartok, hogy vele nem fogtunk akkorát, mint amit talán remélnek tőle. Az is biztos, hogy egy BL-szerepléshez kell még ember, viszont így is van már hét új érkezőnk, akik közül jóformán Borini az, akinek nem mondható fixre a helye a kezdőben, és azért egy csapatot nem lehet lecserélni három hét alatt, ami pedig a csavar a történetben, hogy a Milannak mindene van most már, csak ideje nincs. Se építkezni, sem a szurkolók felé nincs több idő, utóbbi persze közel sem a jelenlegi vezetés hibája, de mégis egy nagyon komoly veszélyfaktornak érzem. Mindezek tükrében, ha az ősz problémamentes lesz, és nem fog borulni az asztal, akkor rá merem mondani a legalább negyedik helyet, ha viszont több lesz a sötét felhő, akkor simán benne van egy hetedik hely is.